Időjárási visszatekintő

Jaurinum !
Azt a telet én is sokat emlegetem, akkor 40 cm volt a maximális hótakaró a Botanikus kertben decemberben, de a hótakaró kitartott március végéig! Márciusban már az OMSZ kurucdombi állomásán ügyködtem és sikeresen kifogtam az áprilisi havazásokat is. Akkor 14.-én hózápor, aztán másnap vasárnap már havasesõ, majd erõs havazás alakult ki. Az 1995. decemberi csapadék 106 mm volt ! Ha érdekel egy-két adat ma szoliban leszek Gyõrött, és a [email protected] -s címemre írhatsz és bocs, hogy üzenõként használtam ezt a fórumot !

Abba a fonyódi csapadékmérõbe nem löttyent egy kicsit bele a Balaton? Szerintem téves lehet.

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 10.1 fok, Békéscsaba, január 2. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.7 fok, Zabar, január 8. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 86.1 mm, Fonyód, január 6. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 103.9 mm, Fonyód A napi legnagyobb széllökés maximuma: 16.0 m/s, Sátoraljaújhely, január 5.

Hát olyan is volt, amikor Szekszárdon ragadtam, mert az Útinform azt mondta, ne próbálkozzak átjutni a Mecseken, mert Mecseknádasd után néhány kamion keresztbe fordult. De Mohács felé se menjek, mert arra sem lehet átjutni. Azon a télen nagyon sokszor esett a hó és volt, hogy sok esett egyszerre. A családból senki sem értette, miért élveztem annyira azt a telet, amikor állandóan vezetnem kellett.

Igen, ez volt az? Háát tényleg nem volt semmi. Csoda hogy egyáltalán keresztül tudtál autózni a Dunántúlon...

Jaurinum: az volt az a tél, amikor Gyõrben akkora hó volt összetolva a régi 1-es melletti Shell-kútnál, hogy majdnem nekimentem egy Mercedes kisbusznak, mert nem láttam a hókupactól.

A hosszútávú elõrejelzések fórumban szó esett a mostani huszonévesek körében legendássá vált 10 évvel ezelõtti télrõl (1995-96). Álljanak itt (talán megfelelõbb helyén) az én emlékeim/feljegyzéseim róla:
Csak a történeti hûség miatt: az akkori október rendkívül csapadékszegény volt Gyõrben, a hónapban egyetlen napon hullott csak 1mm-t nem elérõ esõ(!) Ezt követõen aztán nagyon korán, már november elsõ hetében támadásba lendült a tél: a 4-étõl 6-áig tartó hóömlést fõként a keletiek emlegethetik (járhatatlan zempléni utak, elzárt békési falvak, késõbb hófúvások..). Emlékszem, tartottam tõle, hogy ennek a korán ránk tört kemény idõnek a téli hónapokban isszuk meg a levét. De nem így történt. Decemberben is jócskán kaptunk havat (dec.14: 29cm-es hóréteg), de igazán csak január 2.felétõl durvult be a hideg: 2szer elérte a -20 fokot, 35cm-es összefüggõ hó borította a vidéket 1 hétig (feb.15-e körül, ugyanekkor Eplényben 80cm volt a hóréteg). Csak március közepére olvadt el a vastag hótakaró, de egyszer-kétszer még visszagrimaszolt Tél táborok: bolondok napján Sopronra 20 centis havat küldött le, és április 15-ének délõttjén is sûrûn havazott. (1 hétre rá már 27 fokos nyár volt).
Mint a fentiekbõl látszik, szó sincs arról, hogy temetni kell az idei telet - január 2.felétõl jön el a legkeményebb fagyok, a vastagon havas napok idõszaka.

1995/1996 tele számokban (Gyõr)

Lehullott hó mennyisége: 84cm
Hótakarós napok száma: 97
Minimum T átlaga (dec-jan-feb): -4.6°C
Maximum T átlaga (dec-jan-feb): +0.45°C
Napi min. T: -20.4°C (feb.1.), másodminimum: -20.0 °C(feb.10.)

Decemberi és 2005. évi összesített adataim: Link

Csapadék Cseszneken 2005-ben:

Jan: 55
Febr: 59
Márc: 28
Ápr: 69
Máj: 70
Jún: 59
Júl : 115
Aug: 233(Az utóbbi 105 évben a messze legcsapadékosabb augusztus)
Szept:86
Okt: 6
Nov: 47
Dec:128(az utóbbi 105 évben a 2.Az elsõ 1995 148 mm-rel)

2005 : 952,6 mm Ez az utóbbi 105 évben a 2. legcsapadékosabb év (1. 1940 : 965 mm )

Csapadék Pápán 2005-ben:
(tizedeket kerekítve)

Jan: 31
Febr: 37
Márc: 30
Ápr: 47
Máj: 76
Jún: 71
Júl: 127
Aug: 200
Szept: 65
Okt: 4
Nov: 37
Dec: 89

2005: 815,8 mm

Még adós vagyok a decemberrel.
Pápa:

T átlag :-0,28 C
Tmax: 9 C (3.4.)
Tmin : -9 (12.)
Legmelegebb nap:6,8 C (5.)
Leghidegebb nap :-4,5 C (11.12.)
Fagyos nap :20
Téli nap:6
Zord nap:0
Havi csap. :88,8 mm
Legtöbb csap. : 35 mm (6.)
Havazás ,havasesõ : 16 napon
Hótakaró tartama :14 nap
Hótakaró vastagságának havi átlaga:4,2 cm
Max. hóvastagság :25 cm (30.)
Legtöbb napi hó:12 cm (28.)
Csapadékos nap: 20
Lehullott összes hó:45 cm

Csesznek:

Csapadék: 128,3 mm
Max hóvastagság : 40 cm (30.)

2005. évi csapadék méréseim eredménye:

Budapest, II.ker., Törökvész
==================
Január: 45 mm
Február: 61 mm
Március: 10,5 mm
Április: 103 mm
Május: 60 mm
Június: 69 mm
Július: 79 mm
Augusztus: 199 mm
Szeptember: 37 mm
Október: 4 mm
November: 31 mm (2004: 73 mm)
December: 105 mm (2004: 40 mm)
--------------------------
Összesen: 803 mm

Balatonakarattya:
============
Április: 63 mm
Május: 47 mm
Június: 54 mm
Július: 42 mm
Augusztus: 235 mm
Szeptember: 54 mm
------------------------
6 hónap: 495 mm

Elõzõ linkhez a dátum: 1968 január 14 850-en

Link

Ez a tél sem volt gyenge

Legközelebb ide légyszi!

Donát Borsodnádasd -1,7 °C
2006-01-04 19:50:34
T max 1,9-fok ,hó foltokban van.

NÉHÁNY MÁR ÖSSZESÍTETT ADAT 2005- RÕL.
Évi csapadék 789mm
Évi középhõmérséklet 8,2 .fok
Fagyos napok száma 144
Nyári napok száma 60
Téli napok száma 26
Hõségnapok száma 10
Zord napok száma 32
Ködös nap 73-volt az elmult évbe.

Nekem 1983 februárjáról vannak olyan emlékeim, hogy sorban próbálták betolni az autókat a -20 körüli fagyban a jeges úton. Többek közt a mi Daciánk is így járt, mert elõzõ este nyitva felejtettem a garázsajtót. Gyalogolnom kellett a gimibe, mert apám nem bírt elvinni. Szerintem az volt a leghidegebb az én életemben, legalábbis úgy emlékszem. Február 16-án -23 fokot mutatott a hõmérõ Nagyatádon.

1956 februárját is érdemes végignézni az sem piskóta sõt

Ezt ajánlom mindenkinek hogy nézze meg.
Link
Nézzétek a 850-es T-t és a hó mindegyik napjára valami eszméletlen, ajánlom 13.-átDDDD
Azta mi lehetett abban a hónapban. Na most nagy kár hogy akkoriban nem volt metnet és nem lehet visszanézni az észleléseket.

Usrin, Floo:
nem a 1986-87-es télrõl beszéltek?
mert az tényleg cudar volt, de nem vulkán miatt...

l. hozzászólásomat az Éghajlatváltozás-ban

Végre valaki (újra Usrin, köszönjük) megcáfolta Floo "agyrémét", már nem mertem rászólni, nehogy azt higyje, hogy rászálltam, he-he !
Az 1816-os kitörést a Tambora szolgáltatta.

Cassano: az 1816-os "nyár nélküli évet" okozó kitörés kb. 150 köbkilométernyi anyagot szórt ki finom por formájában a légkörbe; a még éppen kimutatható éghajlati hatású Mount St. Helensnél ez az érték 1 köbkilométer volt.

Floo: hol olvastad, hogy az 1985-ös tél vulkánkitörés miatt lett volna hideg? Az utóbbi pár évtized legnagyobb (=legtöbb port a légkörbe juttató) kitörései 1980-ban (Mount St. Helens, USA) ill. 1991-ben (Pinatubo, Fülöp-szigetek) voltak, de a kibocsátott pormennyiség már ezeknél is nagyságrendekkel maradt el az 1783-astól ill. az 1816-ostól. Nem csoda, hogy látványos idõjárási hatásuk nem volt (a mérések alapján pár tized fokkal vetették vissza a Föld átlaghõmérsékletét). Egy még kisebb (1985-ös) kitörésnek pedig még ekkora hatása sem lehetett...

A másik: pl. a Wetterzentrale térképein is jól látszik, hogy az 1985-ös tél az ÉK-rõl többször ránk zúduló hideg levegõtõl lett zord. Egy vulkánkitörés viszont nem az áramlási viszonyokat változtatná meg, és nem onnan "irányítaná ránk" a hideget, ahol az egyébként is megszokott, hanem egy az egyben hûtené a légkört...

Snowhunter az édesanyám is ott született.

Link
Lehet,hogy errõl van szó Cassano?1985 legnagyobb kitörése volt.Állítólag.

Az 1985-ös télrõl nem is tudtam, hogy vulkáni aktivitás miatt volt brutál hideg. Akkor melyik térségben volt kitörés? Ez a hûtõ hatás az egész világ idõjárására kihatott, vagy 85-ben csak Európában volt megfigyelhetõ? Még egy utolsó kérdés: Kb mekkora mennyiségû pornak kell a légkörbe kerülnie, hogy a vulkáni mûködés ne a felmelegedést, hanem rövidtávon a lehûlést segítse? Bocs a nem éppen idõjárási jellegû kérdésért, csak kíváncsi vagyok...

KÖZÉRDEKÛ BEJELENTÉS:

A METNET ÁTTÉTELESEN A NÉPSZABADSÁG CÍMLAPJÁRA KERÜLT.
MOSZKVA MÁRA GÁZFRÖCCSÖT ÍGÉR FÕCÍM ALATT BOCIUSZ TÉRKÉPE, ITT MINDENKI FELISMERHETI SAJÁT MAGÁT !

MÉGREGYSZER, NÉPSZABADSÁG CÍMLAP, VAGYIS "CÍMLAPSZTORI"

Fanatic hüha ez naggyon jó,majd elolvasom köszi

Floo! Itt nézd meg Hirsch Tamás és Pongrácz Rita
elõadását,foglalkozik az elmúlt évtizedek mediciklonjaival is.
Link

Az 1985-ös nagyon durva tél,mikor Olaszországban mindenhol tövig kifagytak a narancsok citromok fügék kiwi minden,az is egy vulkánkitörés miatt volt...
Mindenesetre nálam a NY-ÉNY-i irányitású telek alkalmával volt olyan hogy évekig nem láttam havat,mikor általános suliba jártam 10-15 évvel ezelõtt,gyakorlatilag évekig nem tudtunk szánkózni....
Most meg azért nem tudunk mert akkora havak vannak hogy eltünik benne a szánkó

Kiváncsi lennék régen is voltak-e ilyen szintü és számú mediterrán ciklonok...

Milyen volt az idõjárás 2005. december 21-31. között? Az ország túlnyomó részén az átlagosnál hidegebb, sok csapadékkal December harmadik dekádjában a napfénytartam idõszakos összege általában 8 és 17 óra között alakult, az Alföld középsõ részén azonban csak alig 3 órát sütött a nap. Ez mindenhol elmarad a sokévi átlagtól.
A déli országrészben, valamint a Nagykunság és a Mátra térségében többnyire 9-15 órával, másutt általában 1-8 órával sütött kevesebbet a nap az ilyenkor megszokottnál.

December utolsó harmadában a napi középhõmérsékletek idõszakos átlaga általában -2 és +2 között alakult, mindössze a magasabb hegyvidékeinken mértek ennél alacsonyabb hõmérsékleteket (-3, -5 fok). Ez a középsõ és a déli országrészben nagyjából megfelel az ilyenkor megszokottnak (délkeleten helyenként kevéssel meg is haladja azt), másutt azonban 1-2 fokkal elmarad attól.

Az elmúlt dekádban lehullott csapadék mennyisége országszerte általában 20 és 50 mm között alakult. Ennél kevesebb csapadékot (10-15 mm) csupán az északnyugati országrészben, nagyobb mennyiséget (50-70 mm) pedig csak az Északi-középhegység egyes részein mértek. Ez a csapadékösszeg az ország túlnyomó részén a sokévi átlag 1,5-3,5-szerese, Miskolc térségében azonban eléri annak csaknem 5-szörösét is.

A felsõ 20 cm-es talajréteg a dekád utolsó napján országszerte telített volt.
A 20-50 cm-es talajréteg relatív nedvessége a dekád utolsó napján többnyire szintén 100% körül alakult, csak a délkeleti országrészben fordult elõ ennél kisebb nedvesség.



Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:

Legmagasabb hõmérséklet: 10.3 °C, Pitvaros (Csongrád m.), december 28-án.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -18.7 °C, Iklódbördõce (Zala m.), december 31-én.
Maximális széllökés: 25.6 m/s, Kab-hegy (Veszprém m.), december 21-én.
A napfénytartam napi maximuma: 6.5 óra, Budapest-Pestszentlõrinc, december 21-én. A napfénytartam napi minimuma: 1.8 óra, Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok m.), december 25-én.

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 10.3 fok, Pitvaros, 2005. december 28. A legalacsonyabb hõmérséklet: -18.7 fok, Iklódbördöce, 2005. december 31. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 29,9 mm, Kékestetõ, 2005. december 30. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 72.4 mm, Kékestetõ A napi legnagyobb széllökés maximuma: 23.7 m/s, Fonyód, 2005. december 30

Jogos Ladány, a kitörés 16-ban volt, nem tudom miért írtam 14-et.
Az is lényegtelen, hogy Réthly Antal y-al helyes, he-he !

A pornak jelenléte mindenképpen fûti a légkört csak nem mindegy hogy hol. Ha ugyanis a sztratoszférában van jelen akkor az idõjárásra fõleg az árnyékoló hatása lesz mérvadó miközben a sztatoszférát azért fûti az elnyelés miatt. Azonban ha az alsó légkörben dúsul fel akkor jelentõs melegedést idézhet elõ. Nem ritka jelenség ez a Naprendszer többi bolygólyánál, ahol nem tudja hamar kimosni a csapadék a légkörbõl a port. Sõt ráadásul pozitív visszasatolást idéz elõ, a melegedés hatására egyre vadabb szelek felkavaró hatása miatt. Persze "nálunk" ez a jelenség a már említett kimosódás miatt csak igen speciális körülmények között jöhet létre.

SYNOP/ A hömérsékletet táviratban T -vel jelölik/az angol temperature szó kezdõbetüjével/

A vulkáni mûködésnek tényleg kétféle, egymással ellentétes hatása van a hõmérsékletre. Rövid távon, a nagy kitörések utáni egy-két évben a légkörbe került por ill. SO2 (utóbbiból kénsavas aeroszol képzõdik a felsõlégkörben) a napsugárzást visszaverve hûti a Földet. A kibocsátott üvegházhatású gázok (fõleg CO2) viszont hosszabb ideig a légkörben maradnak, így hosszú távon, összességében mégis igaz, hogy a vulkáni tevékenység emeli a Föld hõmérsékletét.

Cassano: Nem hülyeség, bizonyított tény, hogy az 1814-os Tambora kitörése után volt az ún. nyár nélküli év és kegyetlen Tél.
A vulkánok legfõbb hatása a sztratoszférába felküldött vulkáni por okozta napsugárzás erõteljes csökkenése, vagy átmeneti hiánya.

Ha nem viccbõl kérdezed, akkor úgy általában a hõmérséklet.
Hõmérséklet = T
Lehet az kinti, benti, bármilyen.

megtudnátok mondani mi a T-é ??a kinti hömérséglet??

Cassano: szerintem egyáltalán nem röhejes, amit írtál. Én ugyan nem vagyok geológus, én úgy tudom, a vulkáni tevékenységnek kettõs hatása van-lehet a klímára. Egyrészt hût, mert nagy mennyiségû hamu kerül a légkörbe, ami megszûri a beesõ napsugárzást. Másrészt szén-dioxid, metán és egyéb üvegház hatású gázt is bocsát a légkörbe, tehát erõsítheti a felmelegedést. Azt nem tudom, hogy a két hatás közül melyik az erõsebb, szerintem ez sokmindentõl függ. Úgy tudom, közvetlenül a kitörés után hût, aztán amikor leülepszik a hamu a légkörben, akkor érvényesülnek a gázok hatásai.

...December = december. Bocs.

2005 decemberének idõjárása a számok tükrében Kisvárdán:

csapadék: 93 mm, ebbõl 71 mm esõ. Hótakarós napok száma:11, legnagyobb hóvastagság: 18 cm dec. 25-én, fehér karácsonymind 3 napon hóeséssel. 27-tõl enyhe esõs idõ, a hóborítottság még 80 %, szélvédett helyeken 4-5 cm-es összefüggõ hószigetekkel, de többnyire koszos jégpáncéllal. Tmin/december -11,2 fok (december 20.) Tmax/december:+10,3 fok (december 6.)

Most lehet, hogy ki fogtok röhögni, de én a múltkor láttam egy filmet, amiben a kemény telek okait vizsgálták. A film hosszú idõk feljegyzései (több száz év) alapján készültek, számomra új infokkal szolgált.
A film szerint az igazi, kemény telek akkor voltak világszerte, amikor a Föld vulkánjai aktívabbak(!) voltak.
Valamikor az 1800-as évek közepén Indonéziában egy orbitális erejû vulkánkitörés volt, amely során hatalmas mennyiségû vulkáni hamu és por került a légkörbe. A következõ télen rég nem látott hideg volt, és az ezt követõ nyár is rendkívül hideg volt világszerte. Abban az évben egy mini-jégkorszak köszöntött be.
Nagyon meglepõdtem ezen, hiszen eddig mindig azt mondták, hogy a vulkáni tevékenység is nagyban elõsegíti a felmelegedést.
Bocsánat, hogy elkalandoztam, tudom, hogy az utóbbi évek telei teljesen megfelelnek az átlagnak, és hogy hozzászólásomnak nem sok köze van a mostani télhez, csak érdekességképp írtam...

Nálam az évi csapadék összege 770,1mm, az átlagnál 240mm-el több (igaz eme átlag a csapadék szempontjából idõsorokból kilógó 1960-90-re hozzám háromszögeléses módszerrel kiinterpolált érték).


Ötzi: Végül is egyetértünk, csupán amire Usrin tényekkel szolgált (köszönet érte), arra próbáltam rávilágítani, amivel te is tisztába vagy (bizony éghajlati okból jelentõs havakra csak bizonyos helyeztekben számíthatunk), csupán utolsó mondatod miatt reagáltam ("napló-feelinget" vettem rajta észre, he-he) rá.

Usrin: én is az 1942-es februárra gondoltam és emléleztem, csak nem mertem leírni EMLÉKEZETBÕL. Nagyapám ugyanis, aki ezt mesélte, már 6 éve nincs az élõk sorában, így már nem kérdezhetem meg ismét.

Feltettem az 1930-1966 közötti idõszak néhány, hóval kapcsolatos adatát (forrás: Magyarország éghajlati atlasza) ide:
Link

Az Alföldön a hóban lehulló csapadék csapadékmennyiségbõl (évi átlagban 50 mm körül) látszik, hogy még télen is több volt az esõ, mint a hó... Nem is beszélve a megmaradó hórétegrõl. Péczely György Éghajlattan c. könyvében (1980 körül) írta:
"Legrövidebb ideig tart a hótakaró Alföldünk középsõ és déli részein, ahol átlagosan mindössze 30-35 hótakarós napra számíthatunk. A Dunántúl nagy részén a viszonylag enyhébb tél ellenére is 40-45 hótakarós nap van, miután itt bõvebb a téli csapadék s gyakrabban havazik. Középhegységeinkben már mindenütt 50-nél több hótakarós nap van. (...)
Az átlagos maximális hóvastagság az Alföld túlnyomó részén csak 15-20 cm, a Dunántúli-dombvidéken 25-40 cm, magasabb hegyvidékeinken pedig meghaladja az 50 cm-t. (...)
A hótakaró vastagsága és tartama télrõl télre rendkívül szeszélyesen változik, hisz alakulása két eléggé változékony éghajlati elemtõl: a hõmérséklettõl és a csapadéktól függ. ALFÖLDÜNK JELENTÕS RÉSZÉN ELÕFORDULHAT OLYAN TÉL, AMIKOR EGYÁLTALÁN NEM ALAKUL KI ÖSSZEFÜGGÕ HÓRÉTEG, ugyanakkor hosszan tartó zord teleinken 80-100 napon át boríthatja hótakaró alföldi tájainkat, és vastagsága 60-80 cm-re is megnövekedhet."

Ötzi: az általad említett kemény tél az 1941/42-es lehetett, amit akkoriban is mindenki rendkívülinek tekintett, és mindenféle "elméletekkel" próbálták megmagyarázni az okát, pl. elterjedt, hogy az oroszországi ágyúzás hatására indult el az ottani hideg levegõ Közép-Európa felé... (Egyébként az a tél az átlagnál enyhébb decemberrel indult, ez persze senkiben nem maradt meg.)

Snowhunter:

Igazad van abban, hogy az én (fõként gyermekkori) emlékezetem is szelektív. Akkor is biztosan voltak ócska telek (1988-at sosem felejtem el, amikor még hópihét sem nagyon láttunk). Én csak a (tényleg nagy) hóvárakra emlékszem, de lehetett olyan év, amikor nem tudtunk építkezni.
Félreérthetted, amit írtam, mert én magam sem hiszem, hogy régen minden fenékig tejfel volt, a beírásommal nem ezt akartam kifejezni.
Ami biztos: nekem 1990 decemberétõl biztos feljegyzéseim vannak, ebben is maximalista vagyok, mint az élet bármely terén. Ebben az idõszakban 1990 és 1995 között zömmel szívás vagy közepes telek voltak, 1995 és 2000 között egy (az 1997/98-as közröhej) tél kivételével átlag feletti telek következtek. 2000/2001 ismét nevetség tárgya volt, majd 2 nagyon jó szezon jött, viszont az utolsó kettõ közül a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös itt hószegénynek bizonyult és eddig az idei is az.

Már többször leírtam, de itt a 16 éves tapasztalataim alapján csak helyben kialakuló, felcsavarodó ciklonból várhatunk az esetek zömében normális havat. Lásd 1999 és 2003 februárja. Ez nem azt jelenti, hogy más esetben nem eshet akár 20 cm is, de az itt mindig több rétegbõl áll össze és szerencse is kell hozzá.

Egy szó mint száz: én pontosan ezek miatt a dolgok miatt vezetem a naplóimat. Pl. 1996. dec. vége, Szeged: reggelre esett 15-16 cm friss hó, mentem vizsgázni az egyetemre. 5-öst kaptam, tudtam Belsõ-Ázsia középkori történelmét, utána váltottunk néhány szót a tanárral a hóról: õ örült a 40 (!) cm hónak. És õ egy egyetemi oktató. És ez az adat (ha még emlékszik rá) azóta méginkább eltorzulhatott a fejében.

Budaörs, December:
Csapadék összesen: 110mm (!)
Csapadésos napok: 16
Havas napok száma: 9
Hótakaros nap: 2 (!)
összesen leesett hómennyiség: 26cm
Maximális hóvastagság: 13cm ( december 30., bár hófúvás volt így lehet, hogy más mást mért)

Ami emlékezetes 2005-ben, az az, hogy 3 hónap is 100mm fölött teljesített ( július, augusztus, december). Ritkán van ilyen nálunk (bár statisztikám nincs róla!).

Ötzi: Elõször nem értek veled egyet itt a MetNet-en.
Bizony jól írtad, hogy az emberi emlékezet szelektív, ám a gyerekkorodban se volt ám minden fenékig tejföl (hó).
Medencénk éghajlati változékonysága a hóviszonyokban a legkifejezõbb.
Hó nélküli telek és "hóban fürdõ" telek változtathatják egymást.
A régi idõben is voltak hó nélküli Telek, ez igaz 20-30 vagy 50 évvel ezelõttre is, olvastam egy nagyon jó omszos tanulmányt régebben errõl, sajna már nem tudom hol, nem tudom belinkelni.
Jómagam 1992 óta aktívan vezetek naplót-statisztikát, ám a múlt évtized végétõl észrevehetõen emelkedõben van a telente leesett hó mennyisége (itt ÉK-en, ám országosan is) az az elõtti tíz-tizenöt évhez viszonyítva, hómentes, vagy gyér havas telek idõrõl-idõre megismétlõdnek, ez régen is így volt, maximum a gyakoríiság növekedhetett, ám pont az elmúlt tíz év épp ellent mondott eddig ennek.
Végül pedig gyakori jelenség, hogy az ország nagy részén csak Január folyamán alakul ki számottevõ hótakaró(pl. 2002/2003 Dél-alföld, addig jórészt semmi, ám aztán ...), másfél hónap múlva térjünk erre vissza.

Crespo bizony szép helyen lakik, ismerem, ott született az édesanyám, he-he !